Instagram Детейлинг there
Facebook Детейлинг view Oldal kiválasztása Instagram Автостудия Глянец
Szűkre szabott a stílus?

Szűkre szabott a stílus?

Amikor megszületünk, minden a miénk. Nyitottan állunk az élet küszöbén. Mezítelen testünket nem fedi semmi még. Az első lélegzetvétel szokatlanul nehéz. A zajok élesen jönnek a fülünk felé. Körbenézünk, izgatott emberek sürögnek-forognak körülöttünk. Nem félünk még....
Cselekszem

Cselekszem

Egy szerepből hamarosan kilépek. Nemcsak lelépek. A következő feladatra megértem. Magam mögött hagyom azt, ami már nem éltet. Fellélegezhetek. Új kihívások jelentek meg az életemben. Nevetek. Nincsenek véletlenek. Akivel kell megismerkedek. A régi kapcsolataimat...
Kell egy kis fűszer

Kell egy kis fűszer

Hűvös van. A Temze partján, a sirályokkal sétálgatok.  A part mentén lévő lakásokban néma alakok. Esőcseppek folynak le a kabátomon. Vashulladékot pakoló daruk mindenhol. A nyár elmúlt. Vége van. A vedéglátó egység ilyenkor is fullon van. Az ablakon át látom, ahogyan...
Semmiből valamit felépíteni

Semmiből valamit felépíteni

A régit befejeztem, de az újat még nem kezdtem el. Félúton vagyok az átalakulásomban. A távolból már látom, hogyan kell az álmom apró mozaik darabkáiból egy valóságos, élő képet összerakni. Lassú a semmiből valamit felépíteni. Nem megy olyan könnyen, mint elképzelni....
Megbékéltem

Megbékéltem

Több, mint 1670 nappal ezelőtt a belső művész útjára léptem. Nem sejtettem, hogy milyen kihívásokat tartogat az élet, ha felcserélem az agyon tervezett, lufi, politikai-biznisz mindennapokat egy kötetlenebb, befogadóbb, őszintébb, kreatívabb, önfelfedezős létre. Eddig...
Tapintható öröm

Tapintható öröm

Az élet színpadán játszva fél szemmel a rendezőre látok. Unottan ül. Csak a végeredményt várja. Nem instruál. Hagyja, hogy játszak. Int a kezével. Csend van. Elsötétül a színpad. A következő pillanatban, már egyedül ácsorgok a fekete fényben. Megérint az álom. Egy...
Újra a megkezdett úton

Újra a megkezdett úton

A szemedben ott egy kép, amelyben elevenen élek. Elengedem a kezeidet, és lassan beúszok az érzelmeim tengerébe. Az áttetsző vízben, egy elfeledett világot nézek. Levegőt veszek, és elmerülök újra a mélyben. Az elmúlt hónapokban nem foglalkoztam a belső...
Hazaérkeztem…

Hazaérkeztem…

A természetben fekszem. Körbenézek. A hely ismeretlen. Kivel jöttem? Az emlékeim kitörlődtek. Mi ez? Egy finom illatú kendő van a csuklómra kötve. Az arcomhoz érintve az érzések képekké lesznek. Egy lány körvonlai kezdenek a fűszálak között feltűnni. Ő a...
Merre vagy?

Merre vagy?

Merre vagy, ki egykoron rám találtál? Ha körbenézek, többé nem látlak már. A naplemente fátyla nehezedik most rám. Elfedi a szemem sarkát. Csak egy irányban látok rajta át. Mintha egyes részletekre nem lenne szükségem a megnyíló kapun át. Állok, de mégis szélsebesen...
Gyógyulok

Gyógyulok

Írás közben az alábbi zene szólt: Buika – Jodida pero contenta Mintha a múlt egy hatalmas sebe gyógyulna most be. Az érzelem akadály nélkül kering a testemben. A zene ritmusa a felhők magasságáig emel az éterben. Lábatlógatva figyelek egy ismeretlen alakot a...