Kimondottam szeretem az angliai, nyári reggeleket. 7 körül szoktam felkelni függetlenül attól, hogy dolgozom, vagy szabadnapos vagyok. Nem nagyon szoktam szenvedni az ágyban. Sokkal fontosabbnak tartom, hogy a bennem lévő gondolatokat kiírjam, vagy az aktuális önfejlesztő kérdésekre válaszokat adjak.
Miközben elkészítem a teámat – ami facsart citromlé, méz és forró víz -, zenét hallgatok, és már hangolódom a válaszokra. Nem rohanok a reggelivel. Mielőtt kinyitom az első könyvet (Christian Michael: Reflections: A journal for beginners), leülök a kerti asztalhoz, belélegzem a frissességet, hagyom, hogy a jelenbe természetesen megérkezzek. Végiggondolom az előző napi történéseket, és a hozzájuk kapcsolódó érzéseket. 35 nappal ezelőtt vágtam bele ebbe a küldetésbe. Naponta ugyanarra a 6 kérdésre válaszolok. A könyv végére, 99 napra fogok tudatosan visszatekinteni. És természetesen folytatni fogom…
Körülbelül a teám felénél térek át Joel Osteen: The Power of I am (Study guide) könyvére. Teljesen más szemszögből nézek rá önmagamra és az életemre. Fejezetenkét haladok. Általában egy vagy két nap kell, hogy a kérdésekre végiggondolt válaszokat adjak. Nem az  a célom, hogy minél hamarabb megszülessen egy válasz, hanem az, hogy őszintén, magamba nézve rájöjjek, hogy hol kell változtatnom.
A leglassaban, Melanie McGhee: An illumined life című könyvével haladok. Rendesen megdolgoztat. A válaszokhoz egy külön füzetet használok. Minden lapot jól teleírok.
Számomra így indul a reggel. 1 óra intenzív önfejlesztés, hogy üres batyukkal és tehermentes vállakkal induljak el otthonról, készen állva, hogy befogadjam az aznapot.